Élni és élni hagyni

... akkor Görögország. Most nem volt visszaszámlálás, mert családi okok miatt csütörtökön dőlt el, hogy van két szabad hetem, így rögtön be is fizettünk a hétfőn induló buszra, mely Korfura megy.

Úgy hogy most igazoltan leszek távol, de ígérem, ha hazajöttünk, bepótolom a nyári lazaságomat.

Csütörtökön lementünk kicsi lányomhoz Szombathelyre, mivel már régóta csalogatott, jöjjünk el, nagyon szép és jó a karnevál. Este még egy póker partit játszottunk, kíváncsi voltam mennyivel jobb, vagy esetleg nehezebb élőben játszani. Remélem nem hoztam szégyent lányom fejére, 3. lettem. Ezután bementünk a borok utcájába, pont mikor kiszálltunk a taxiból egy akkora eső lett, hogy bőrig áztunk. Gyorsan kellett egy kis melegítőt inni.Egy kicsit nézelődtünk, a lányom kollégáival beszélgettünk, majd hazamentünk. Már itt feltűnt, mennyi tógába öltözött ember van.

Péntek reggel Cornélius századosnál tettünk látogatást.

Itt belehetett öltözni egy fénykép erejéig.

Végigvezettek a házon, ahol Cornélius szolgálói vendégül láttak minket korabeli finomságokkal.

Ezután bejártuk a belvárost. Kedvenc szökőkutam:

Délután átmentünk Sárvárra, szerencsénk volt, mi voltunk az utolsók, akit autóval  beengedtek a központba, itt nemzetiségi fesztivál volt.

A sárvári Városháza a szökőkúttal. Amikor előzőleg itt voltam, már téliesítve volt.

Néhány kép a felvonulókról, minden csoport műsort is adott, jó helyen álltunk, pont előttünk táncoltak.

A műsor után az arborétumba mentünk ami újdonság volt, szobrokat helyeztek el a fák előtt, nekem tetszett.

Mire visszaértünk egy felvonulásról lemaradtunk, de a borok utcájába még egy kis levezetésnek benéztünk.

Szombaton Zalaegerszegre mentünk át. A nagy nyüzsi után, itt mintha kihalt lett volna a város. Persze lehet, hogy átmentek a karneválra. Laci 10 évig élt itt, végigjártuk kedves helyeit, majd elmentünk a Gébárdi tóhoz.

A kávási tájházat is meg néztük. Be kell valljam, innen szebb volt a kilátás, mint Bujákról, de a távolság miatt nem bántam.

Este lett mire mindent végigjártunk, de még pont visszaértünk a fáklyás felvonulásra.

A város teli volt, szerintem már több ember be sem fért volna. Ennek ellenére sikerült egy jó helyet találnunk, hogy a felvonulókat láthassuk.

Indulás előtti pillanatok.

És a felvonulás.

Több képet nem tudtam készíteni, mert az osztrák katonák elraboltak, és beállítottak  az első sorba, hogy meneteljek velük. Nagyon érdekes volt, bár megszeppentem egy kicsit. A végén megköszönték együttműködésemet.

Vasárnap sajnos lejárt az időnk, délelőtt hazakellet indulni, de a Balatonnál még megálltunk egy kis lubickolásra.

Tollandia írt az amarilliszekről, és megemlítettem nála, milyen szép, és nagy virágot láttam.

Mivel Tünde nap van, minden Tündének, különösen Hobbynyuszkónak küldöm sok szeretettel.

Egy kis késéssel indultunk, mert egy párnak valószínűleg fél órát késett az órája. Emeletes busszal mentünk, szerencsére két ülésen jutott hely, így kényelmes volt az utazás. Görögországig szakadt az eső. Reggel 8-ra értünk az apartmanokhoz, amit rögtön el is foglalhattunk. Mi a 3-ik emeleten kaptunk szobát, ami tekintve a fájós térdem, most nem esett jól. Az erkélyről az Olimposz havas csúcsára láttunk.

A 12-szeres zoom jól működött. a kép bal sarkában a szomszéd ház napelemének tartálya látszik. 

Ragyogó napsütés volt, az idegenvezető szerint előző nap nagy vihar volt, és a hegy sem mutatta meg magát még a 2 hét alatt. Rövid eligazításon vettünk részt, majd séta a városban, egy gyros evés, és utána alvás. Délután lementünk egy kicsit napozni, hát sokan nem voltak a parton!

Másnap reggel kocsit béreltünk, és irány Skiathos szigete felé, hátha sikerül hajót bérelnünk, mert az iroda még nem indította ezt a fakultatív programját. Oda fele megálltunk a Tembi völgyében. A legenda szerint Daphné, Apollón szerelme elől ide menekült, és babérfává változott. Aki a forrásban megmosakszik, iszik belőle örök fiatalság és szépség vár rá. Én megtettem, hatását még nem látom. Babért viszont szedtem, jó szokásomhoz híven.

A Függő híd, mely átvezet a Pineasz folyó felett.

Volos, majd Platanias következett, de hajó nem indult, és itt mondták, menjünk Katigiorgisba, ott lehet taxit bérelni. Mire odaértünk, már késő lett, de ilyen közel még sosem voltam álmaim szigetéhez. Egy kis napozás, majd indulás haza.

Csütörtökön borús idő volt, de elindultunk a Meteorákhoz. Én már 6-szor voltam, de mivel barátaink még nem látták e csodát, ismét elmentem. Mire odaértünk, kisütött a nap is. Tudom, hogy már raktam fel képet róla, de ezzel nem tudok betelni.

Este elmentünk még Katerinit, meg Paráliát megnézni, de mivel akkor már igencsak esett, ez inkább a kocsiból való nézelődés volt.

Másnap reggel ez a kép fogadott:

Az Olimposzra szerettünk volna menni, de így csak pihentünk, meg a folyosót mostunk fel egész délelőtt, mivel a szobába folyt be onnan a víz.

Délutánra elcsendesedett, és bementünk Szalonikibe. Egy kis sétálás, bazár nézés, majd bementünk egy templomba, ahol fotó kiállítás volt. Gyönyörű volt a régi templom, igazán méltó helyet kaptak ott a képek.

A kisöreg nagyon megtetszett, a hangszere igazán egyedi volt.

Szombaton végre elérkezett az idő, hogy a hegyre is feltudjunk menni. Először Pandeleimonast néztük meg, ez egy skanzen szerű kis falu a hegyen, de élnek benne, bár kocsival nem szabad bemenni. Nagyon hangulatos falucska, gyönyörű kilátással a tengerre, és az Olimposzra.

Ezután Litohoró következett, onnan vezetett fel az út az 1100 méteren levő Prionira.

Szép volt az út, majd ki volt téve egy egyéb veszély tábla. A vízesés az úton ment át.

Ezután egy útszűkület tábla is következett, itt összekellet húznia magát annak aki arra akart menni.

Megérkeztünk 1100 méterre, itt egy fahíd vezetett át az Enipeasz patakon. Itt kiélhettem vízeséses mániám.

És Zeusz lakhelye: A trónon most nem ült senki, biztos elment vendégségbe.

Visszafele bementünk Ag. Dionysion kolostorba. Most újítják fel.

Dionban megnéztük az archeológiai parkot. A fürdő területéről való e szép mozaik.

Vasárnap végre gyönyörű napsütésre ébredtünk, irány a part, ahol sikerült jól leégnünk. Délután bementünk Platamonasba, ahogy sétálunk a mólón, Laci egyszer csak szól, figyeld delfin! Gyorsan fényképező, 12-szeres zoom, sorozatfelvétel. Visszanézem, hát egy búvár. Csak nem hagy békén, nézd ott úsznak, és valóban 8-10 delfin úszott el előttünk. A képek a távolság miatt nem élesek, de jól kivehető a delfin mozgás. Persze én a fényképezés miatt szinte semmit sem láttam. Így elhatároztuk, másnap is bemegyünk ebben az időben, hátha ismét arra járnak.

Így is tettünk, ekkor már én is láttam őket, és a fényképezés is jobban ment.

Igaz ez a Laci felvétele, de nagyon tetszik, így lenyúltam. Bocsi.

Ez az enyém, elég homályos, de látszik, hogy többen voltak.

Kedden ragyogó napsütésbe indultunk haza, napfelkeltés búcsú Neo Poriból.

A 19-ik hét mindig erről szól. Most csak 4 napot tudtunk ott tölteni, de megérte elmenni.

Szombaton csak aklimatizálódtunk, meg úsztunk, szaunáztunk. Vasárnap Keszthelyre mentünk. Itt három féle színű gesztenye virágot is láttam.

A negyedik a kastély bejáratánál lévő fa virága, amit mindig megcsodálok, ha arra járok.

A kastélyról néhány felvétel:

A nagy séta után jólesett egy fagylalt.

MontBlanc-nak küldöm e képet a távoli Afrikába, remélem felfrissül tőle.

Hétfőn Rezi várát néztük meg. Ahogy sétáltunk az erdőben egyszer csak erős fokhagyma illatot éreztem, hát az erdő alja teli volt medve hagymával. 

A rezi temetőben fordítva van a sírfelirat, mint amit megszoktunk, legalábbis nekem  nagyon furcsa volt, eddig nem láttam ilyet. A várból lefele a Sztupa fehérlett a távolban.

Kedden véget ért a pihenés, és hazafele a Szentgyörgy-hegyre mentünk megnézni a bazalt orgonákat. 

A fényviszonyok nem voltak kedvezőek, nem adja vissza a kép a táj hangulatát kellően. Ahogy a sűrű erdőben sétáltam egy rövidebb utat keresve, egy kidőlt orgonasípot is találtam.

Mivel már csak 4-et kell aludni, és megyünk Görögországba ezzel a szép nőszirommal búcsúzom tőletek. Remélem a határőrök, már csak akkor kezdenek sztrájkba, amikor vissza kellene jönnünk, és egy kicsit meghosszabbítják ott létünket.

... elmaradásomhoz ez is közrejátszott:

Azt nem állítom, hogy függő lettem, de nagyon szeretek pókerozni.

Elmaradásom oka több féle. Március 23-tól április 22-ig szinte majdnem minden névnap, és születésnap lezajlik a családban. Ez vendégséggel, a rá való készülődéssel elég sok időmet vette el, de megérte.

Április 11-én Bujákon a templom oltárképet szentelték fel, a Püspök jött el erre az eseményre, és egy páran népviseletbe öltöztek.

Fákat is ültettünk, másnap nagy jégeső volt, de szerencsére nem tett kárt a kis csemetékben. Cseresznyét, meggyet, és őszibarackot választottam.

Ez a gyönyörű virág Lacinál nyílt a kertben.

Április 24-én Bujákon tartottunk bulit, ahol a tavasztündér is meglátogatott bennünket..

Tegnap Verőcére voltunk hivatalosak orgona partira. Barátainknál a telek végig orgona bokorral van szegélyezve, és ilyenkor anyák napja közelében segítünk nekik leszedni.

A házikó, ahonnan csodás kilátás nyílik a Duna kanyarra, és az orgona.

Dióhéjban ennyi az elmúlt hónapról.

Három kis nyúl ül a réten.
Mesebeli faluszélen.
Előttük egy halom tojás,
Húsvét táján ez így szokás.

Festék is van jócskán, bőven,
Fut az ecset tekergően.
Tojáson a színes csíkok
Olyan, mint a fürge gyíkok.

Nyúlapó is megjön közbe,
Leül köztük ott a földre.
Nagy bajuszát simogatja,
Tojásokat válogatja.

Szebb az egyik, mint a másik,
Nincsen köztük mely hibázik.
Ügyes ez a három füles,
Nem lesz a tál sehol üres.

Jut is bőven minden házba,
Locsolóknak tarisznyába.
Kinek nem jut fusson ide,
Nyúlapó tesz a zsebibe.

Mindenkinek nagyon kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok!

Ma búcsúztattuk el unokatestvérem férjét. Nagyon közel állt hozzám, nagy fájdalom elvesztése.  Szavak helyett szóljon e szám.